Tájékoztatás az Andragógia és Művelődéselmélet szerzői részére

 

A folyóiratról

Folyóiratunk célja nyilvánosságot adni az andragógia, a művelődéselmélet és interdiszciplináris tudományterületei új tudományos kutatási eredményeinek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának képzés- és kutatásfejlesztése érdekében. Folyóiratunk szerkesztői az andragógia és művelődéselmélet, valamint rokon képzéseinek mai és egykori oktatói, munkánkat azonban a szerkesztőbizottság teljes jogú külföldi tagjai is segítik. Messzebb pillantani és messzebb hatni szorosan vett napi hatókörünknél, úgy hogy ezzel egyidejűleg képzésünket is fejlesztjük – ez folyóiratunk küldetése, hallgatóink s fiatal oktatóink tudományos előmenetele érdekében. Örömmel vesszük, ha a lapunkban megjelenő írások szélesebb tudományos és szakmai körök érdeklődését is felkeltik, s ha e körökből is megtisztelnek kutatói írásokkal. Szándékunk, hogy a tudományosság elfogadott követelményeinek megfelelő tanulmányokkal gazdagítsuk az élethosszig tartó tanulás, a közösségi művelődés és általában a kulturális tanulmányok szakirodalmát, részt vállalva a hazai és nemzetközi kutatómunkában eredményeink közrebocsátásával.

E fórumunkkal a felnőtt tanulás és közösségi művelődés ősi kulturális hagyományait és több évszázadra visszanyúló hazai előzményeit kívánjuk folytatni tudományegyetemi kereteink között, korunk nyilvánosságának eszközeivel. Folyóiratunk nyilvánosságot kíván biztosítani a felnőtt tanulási folyamatokat kutató andragógia és annak tágabb kontextusait is figyelemmel kísérő interdiszciplináris területek tudományos eredményeinek. Összefoglaló célú, elemző és újdonságokat képviselő gondolatokat, elismert kutatók és sokat ígérő tehetségek írásait egyaránt várjuk. Célunk a kölcsönös gondolat-ébresztés, a személyes tudományos pályafutások elősegítése a nyilvánosság elé lépés lehetőségével, szerzőink és olvasóink, oktatóink és hallgatóink szellemi gazdagodására, hazai és nemzetközi tudományos horizontunk bővítése érdekében.

Az Andragógia és Művelődéselmélet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Andragógia Tanszékének kutatóegyetemi folyóirataként a tudományos eredmények közlését tűzte ki célul. A kutatói teljesítmények megismerése és elismerése érdekében szigorú bírálati szempontok alapján teszi közzé cikkeit, a nemzetközi tudományos folyóiratok formai követelményeinek normáihoz és stílusához igazodva, szaknyelvi és publikációs szokások fejlődését segítve.

A kéziratok közlése

A kéziratokat sikeres regisztrációt követően a Kéziratok beküldése felületen lehet beküldeni. Ha a regisztráció során probléma merülne fel, kérem vegye fel velünk a kapcsolatot a szerkesztoseg@andragogiaesmuvelodeselmelet.hu email cimen.

Az Andragógia és Művelődéselmélet csak eredeti, máshol még nem publikált tanulmányokat közöl. A kézirat beküldésével a szerző vállalja, hogy írását máshol még nem jelentette meg, párhuzamosan más folyóirathoz nem nyújtja be. A megjelenés szempontjából nem számít előzetes publikációnak a zárt körben, kéziratos sokszorosításként való terjesztés (belső kiadvány, kutatási zárójelentés, konferencia előadás stb.).

A megjelent tanulmányok szerzői megőrzik azt a jogukat, hogy tanulmányukat az Andragógia és Művelődéselmélet közlését követően gyűjteményes kötetben, más nyelven újra közöljék az első közlés jelzésével.

A kéziratokat magyar vagy angol nyelven lehet benyújtani. Más nyelveken benyújtott kéziratok elbírálásáról a szerkesztőség egyedileg dönt. A beküldött szövegeket két anonim bíráló értékeli, a megjelenésről a szerkesztőbizottság dönt.

A kéziratoknak az alábbi általános formai (1.) és szerzői (2.) követelményeknek kell megfelelniük.

1. Általános formai követelmények

Az empirikus társadalomtudományok többségének folyóiratai, így a pszichológiai és a pedagógiai folyóiratok is az APA (American Psychological Association, 1984) formát használják. Tekintettel arra, hogy az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola Andragógiai Program kutatási eredményeinek közlése is a célunk, a formai előírásoknál lapunknál a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos folyóiratának, a Magyar Pedagógia hivatkozások rendjét alkalmazzuk.

Ezen kívül a tanulmányként beküldött szövegeket – maga a tanulmány, a hozzá csatolandó magyar összefoglaló, angol összefoglaló, a szerző magyar és angol nyelvű rövid életrajza, ábrák/táblák – az alábbi formában kérjük:

Tanulmány

A tanulmányokat magyar vagy angol nyelven külön file-ként, elektronikusan csatolva kérjük, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, 1,5 sorközzel, 0,5-1 szerzői ívben (mintegy 11- 22 nyomtatott oldal, 20-40 ezer leütés).

  • A szöveg formátuma balra zárt (nem sorkizárt), nem elválasztott. A szövegben az új gondolati egységet – az új bekezdést – behúzás (tabulátor) nélkül, egy sor kihagyásával kérjük kezdeni.
  • Egy cikken belül legfeljebb három szintű tagolás alkalmazható.
  • A Cím balra zárt, félkövér, kiskapitális Times New Roman betűtípussal, 14-es betűnagysággal.
  • Alcím: balra zárt, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal.
  • Szerző neve balra zárt, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, titulus nélkül
  • Főcímek, alcímek félkövér kiemelése mellett a szövegközi kiemelést kurzív betűvel kérjük, folyamatos szövegként. Aláhúzást, ritkítást kérjük ne alkalmazzanak.
  • A tanulmányban szereplő hivatkozásokat arab számmal sorszámozva, a szöveg végére kérjük, Times New Roman betűtípussal, 10-es betűnagysággal, 1-es sorközzel.
  • A lista-jellegű számozatlan felsorolásokat pöttyel kérjük tagolni (nem kötőjellel)!
  • A szövegben kérjük gondolatjelek esetében a rövid gondolatjel – használatát (nem a kötőjelet).
  • Ábrák, táblák
    A táblázatok adatainak és az ábráknak feliratozva, önmagukban, a szöveg alapos ismerete nélkül is értelmezhetőknek kell lenniük. A tanulmányban szereplő ábrákat vagy táblázatokat excel file-ként vagy pdf formátumban, külön file-ként kérjük, címmel ellátva (a táblán/ábrán kívül), sorszámozva, kurzívval, New Roman betűtípussal, 11-es betűnagysággal, 1-es sorközzel.
  • Lábjegyzet
    A lábjegyzetekbe olyan szöveghez fűzött megjegyzések kerülnek, melyek megtörnék a szöveg folyamatosságát. Közléskor a lábjegyzet a főszöveg végén jelenik meg.
  • Köszönetnyilvánítások
    Az esetleges köszönetnyilvánítások, támogatási forrásra utaló információk a tanulmány szövege és az irodalomjegyzék közé kerüljenek.
  • Irodalom, hivatkozások
    A tanulmány végén szereplő irodalmat és a szövegközi hivatkozásokat a Magyar Pedagógia formátumában kérjük (http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50)

Hivatkozások

Hivatkozások a szövegben

A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik. A szerző(k) neve lehet része a mondatnak [... amint White tanulmányában (1998) közölt eredmények ...], vagy szerepelhet zárójelben [... a két változó közötti szoros összefüggés már korábban felmerült (White, 1998), ezért ...].
Két szerző nevét az "és" választja el egymástól: (Black és White, 1998).
Több név esetén a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és" van: (Fekete, Fehér és Barna, 1998).

Háromnál több név esetén az első előforduláskor az összes szerző neve szerepel (Fekete, Fehér, Szürke és Barna, 1998), a további előforduláskor az első szerző neve és a "mtsai" rövidítés (Fekete és mtsai, 1998).

A szövegben a nevek dőlt betűvel jelennek meg, ezt a kéziratban aláhúzás jelzi.
A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozás megjelöli az oldalszámokat is (White, 1998. 32. o.).

Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva (Bloom, 1955, 1956a, 1956b).

Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el (Fekete, 1988; Fehér, 1989; Szürke és Barna, 1990).

Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg (Nagy, 1988a).

Az oldalszámot, ha szükséges, "o." jelöli. Az irodalomjegyzékben az oldalszámok megjelölésénél nincs "o.", a számok magukban állnak.

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

Önálló könyvek

Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például:
Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Szerkesztett könyvek

Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például:
Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction. European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

Könyvfejezetek

Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel. Például:
Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

Folyóiratban megjelent cikkek

Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám. Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az évfolyam száma bold (gépelésnél aláhúzva).
Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words. Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99.

Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az "o" betű, a "szám" rövidítése "sz.". Minden tétel végén pont van.

Korábbi kiadások, fordítások jelzése

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984).
Neisser, U. (1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.

Internetes hivatkozások

Kerülendő, amennyiben nyomtatott megjelölés előzte meg az elektronikus megjelenést. Ha a forrás csak interneten fordul elő, a honlap pontos elérhetősége és a letöltés idejének megjelölése is szükséges.

Szerzők nevei

Mivel a magyar nyelvben nem terjedt el a két keresztnév használata, továbbá vannak gyakori családnevek, a családnév és keresztnév kezdőbetű nem azonosítaná minden esetben kellő biztonsággal a szerzőt. Ezért - az elterjedt szokásnak megfelelően - magyar szerzőknél a teljes név szerepel az irodalomjegyzékben, abban a formában, ahogy a szerző az idézett publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy J. József). Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód vonatkozik. Például:
Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum for 1990s. Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254.

Külföldi szerzőknél a név megadása: családi név, vessző, keresztnév kezdőbetűk. A kezdőbetűk után pont van. Például: Bloom, B. S. Szöveg közben a szerzők neveit a mondat szerkezetének megfelelően szabadon használhatjuk. Például: Mint Benjamin Bloom (1956) sokat idézett könyvében írja,... Zárójelben megadva a hivatkozott forrást, csak a családi név szerepel (Bloom, 1995). Irodalomjegyzékben a keresztnevek kezdőbetűi között szóköz áll.

Közlemények

Minden szempontból azonosak formai követelményei a Tanulmánnyal, terjedelme azonban annál kisebb, valamint nélkülözheti a hivatkozásokat és irodalomjegyzéket.

Összefoglaló/absztrakt és kulcskifejezések

Minden tanulmányhoz magyar és angol nyelvű összefoglalókat kérünk. Az absztrakt folyamatos kiemelést nem tartalmazó szöveg, nem tagolódik bekezdésekre, Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagysággal, 1,5 sorközzel, max. 1500 leütésben kérjük, 3-4 angol és magyar kulcsszó/kulcskifejezés megadásával.

Szakmai életrajzok

A magyar és angol nyelvű szakmai életrajzokat New Roman betűtípussal, 11-es betűnagysággal, 1-es sorközzel, max. 10 sorban kérjük, az e-mail címük megadásával.

Szemle, könyvismertetés

Szemlét, könyvismertetést legfeljebb 0,05 ív (2000 leütés) terjedelemben a szakterület oktatói, kutatói és felsőoktatási hallgatói érdeklődésére számot tartó tudományos könyvek bemutatását célzó összefoglaló, az adott könyv könyvtár-dokumentációs adatainak és árának közlésével. Szemlére, könyvismertetésre a Szerkesztőség az adott és az azt megelőző naptári év dátumával megjelent szakkönyveket és új, rokon területek tanulmányait közlő folyóiratokat fogad.

2. Szerzői követelmények – Kérjük letölteni, másolatban kitölteni, s részünkre eljuttatni!

 

SZERZŐI NYILATKOZAT[1]

Alulírott ………………………….…………….. szerző ezzel a nyilatkozattal kijelentem, hogy …………………………………………..………………………………………………  című kéziratom, amelyet  az ELTE PPK által kiadott Andragógia és Művelődéselmélet című elektronikus folyóiratnak közlésre felajánlok

  • a benyújtás nyelvén első megjelenés
  • az elkészített mű kizárólagos szerzője vagyok, mely eredeti, saját szellemi alkotásom
  • a jelen kézirat korábban a benyújtott nyelven semmilyen formában nem jelent meg, beleértve az interneten történő megjelentetést is, de nem beleértve az élő szóban történt előadást
  • ­­más nyomtatott vagy elektronikusan megjelenő periodikához a jelen nyilvánosságra hozatalig nem nyújtom be.
  • a képek, rajzok, ábrák szabadon megjelentethetők, nem esnek szerzői jog alá, illetve megjelentetéséhez a szerző(k) írásban hozzájárult(ak).
  • a művön nem áll fenn további személynek/személyeknek olyan kizárólagos szerzői/szerzők vagyoni/felhasználási joga, amely az Andragógia és Művelődéselmélet című elektronikus folyóirat, mint felhasználó megjelentetési jogát korlátozná, vagy akadályozná.

 

Jelen nyilatkozattal mint szerző hozzájárulok, hogy az Andragógia és Művelődéselmélet című elektronikus folyóiratban benyújtott írásom megjelenjen.

Dátum: …………………………..

Lakcím: ……………………………….

………………………..………………...

Szig szám: ……………………………

Aláírás:

…………………………………….. 




[1] Több szerző esetén mindegyik szerző – azonos írásmű-cím és dátum megadásával – külön-külön nyilatkozik