Az idősek egészségműveltségének fejlesztése – Egy jó gyakorlat

Szoboszlai Andrea I. évfolyam 2. szám 2013 Műhely / Workshop

Ma az Európai Unió a minőségi öregedés, az egészséges, tevékeny időskor elérését a társadalmi egység, gazdasági fejlődés egyik kulcstényezőjeként határozza meg. Az aktív életvitel fenntartásához bizonyos szintű egészségműveltséggel kell rendelkeznie az időseknek.

Kutatásom során az előzetes feltevésem az volt, hogy a testi, lelki, szociális jóllét fenntartásához szükséges egészségműveltség fejlesztését célzó egészséggel kapcsolatos tanulási tevékenység során időskorban a tapasztalatoknak meghatározó szerepe van. Kutatásom céljaként tűztem ki, hogy betekintést lehessen nyerni az idősek egészséggel kapcsolatos tanulásának folyamatába a Zuglói Cserepes Kulturális Non-profit Kft. Cserepesház nevű tagintézménye által fenntartott Borostyán Nyugdíjasklubban zajló, egészség fejlesztésére irányuló tanulási tevékenység példáján keresztül, amelyet úgy mutatok be, mint jó gyakorlatot. A tanulmányban a Nyugdíjasklub számára tartott egyik ismeretterjesztő előadás megfigyelés módszerével történt vizsgálatának és az előadást tartó szaktanácsadóval készített félig strukturált interjúnak az eredményeit ismertetem. Az eredmények alapján összegezhető, hogy az idősek a személyes tapasztalataikat felhasználva dolgozták fel a megismert egészséges életmód fenntartását támogató gyakorlatokat, tanácsokat. A szaktanácsadó véleménye szerint az egészséggel kapcsolatos élettapasztalatok a tanulás kiindulási alapját képezik, mivel az idősek az életükben megtapasztalt, felmerülő civilizációs betegségekből fakadó problémákra keresik a megoldást e tevékenységek során. A tapasztalatokat a tanulási eredményesség egyik faktoraként is lehet értelmezni, ha az elsajátított ismeretek, gyakorlatok felhasználását követően az idősek újabb tapasztalatokról számolnak be az életmódjukban, egészségükben észlelt változásokat illetően.

The Development of Older Adults’ Health Literacy – A good practice
Nowadays the European Union determines the quality aging and the healthy, active old age as key factors of unit of society and economic development. Older adults need proficient health literacy level to keep active lifestyle. In the research my hypothesis was, that in old age the experiences play a notable role in learning process regarding health, which aims to develop health literacy to keep physical, mental and social well-being. The aim of the research is to provide insight into learning process related to health of older people through an example of learning agency regarding development of health in Borostyán Retiree Club, which are supported by the Cserepesház of Zuglói Cserepes Cultural Non-profit Ltd. I introduce this learning agency as a good practice. In this article I review the results of the observational investigation of one of informative presentation and the semi-structured interview with consultant, who gave a lecture to the Borostyán Retiree Club. In virtue of the results it can be summarized, that older people used personal experiences in the processing of practices, advices, which support healthy lifestyle. According to opinion of consultant life experiences compose the foundation for learning, because during these agencies the older adults seek solutions for experienced problems regarding diseases of civilization in their life. We can expound the experiences as one of factor of learning outcomes, if after usage of learned information and practices older people tell about new experiences related to changes in their lifestyle and health.

 


Irodalom / Bibliography:
  • Bajusz Klára (2008): Az időskori tanulás. In: Új Pedagógiai Szemle. 58. évfolyam, 3. szám, 69-73.
  • Bauer, Joachim (2011): A testünk nem felejt. Ursus Libris, Budapest.
  • Európai Bizottság (2007): Fehér Könyv. Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára 2008-2013. Európai Bizottság, Brüsszel.
  • Európai Bizottság (2010): Európa 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája. Európai Bizottság, Brüsszel.
  • Falus Iván (szerk.) (1996): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Könyvkiadó, Budapest.
  • Feketéné Szakos Éva (2002): A felnőttek tanulása és oktatása – új felfogásban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  • Kraiciné Szokoly Mária, Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és módszertanába. k. n., Budapest.
  • Kutrovátz Gábor, Láng Benedek, Zemplén Gábor (2009): A tudomány határai. Typotex Kiadó, h. n.
  • Lipp Márta (2000): Kulturális segítőmunka. In: Szín 5. évfolyam, 2. szám
  • Maróti Andor (1992): Résztvevő-központúság a felnőttek tanulásában. In: Maróti Andor: A fordulat esélye a felnőttek tanulásában és művelődésében. TIT Szövetségi Iroda, Budapest. 28–61.
  • Pethő László (2008): A komfortérzet megtartása – az időskorúak tanulásának problémái és megoldási lehetőségei. In: Bábosik István, Koncz István (szerk.): A szociális életképesség megalapozása az iskolában. Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület, Budapest, 255-265.
  • Striker Sándor (2005): Időskorúak képzési igényei Európában. In: Sz. Molnár Anna (szerk.): Az idős felnőtt rétegek (45 év felettiek) felnőttképzési igényei és képzési lehetőségei. (Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat) NFI, Budapest, 95-126.
  • Sz. Molnár Anna (2005): Az idős felnőtt rétegek (45 év felettiek) felnőttképzési igényei és képzési lehetőségei. Kutatási zárótanulmány. (Felnőttképzési Kutatási Füzetek sorozat) NFI, Budapest.
  • Sz. Molnár Anna (2009): Tanulás idős korban. In: Zrinszky László (szerk.) Tanulmányok a neveléstudomány köréből: A megújuló felnőttképzés. Gondolat Kiadó, Budapest. 174-183.
  • Szoboszlai Andrea (2013): Az egészséggel kapcsolatos felnőttkori tanulás egyéni életutak tükrében. In: Felnőttképzési Szemle. 7. évf. 1. szám, 46-59.
  • World Health Organization (1998): Health Promotion Glossary. WHO, Geneva.