Az időskori memória és informatika tanulása – kitekintés

Szarvas Anita I. évfolyam 2. szám 2013 Műhely / Workshop

Napjainkra jelentős mértékben megváltozott a társadalom szerkezete: megnőtt az idős emberek száma, így a felnőttkori tanulás az eddig megszokottnál idősebb generációkat is érint, illetve kell érintenie. Ebben a megváltozott helyzetben előtérbe kerül az idősekkel való foglalkozás, mind családi, mind szakmai, mind gazdasági szinten, s a generációk közötti kapcsolatok is felértékelődnek, új feladatok és kihívások elé állítva nemcsak a szakembereket, de az egész társadalmat. Az idősek képzése összetett feladat. Alapja az időskori szervezetben zajló folyamatok vizsgálata, hiszen ezen a változások megértésével lehet csak kidolgozni, kiválasztani a megfelelő módszertant, mellyel jelentős mértékben megkönnyíthető az idősek tanulása, megvalósítható az egész életen át tartó tanulás folyamata. Legalább ilyen fontos az időseket érdeklő, valóban hasznos tananyagok összeállítása. A kutatásom tárgyának választott Educational Gerontology, egy olyan nagy múltú nemzetközi folyóirat, mely Magyarországon eddig még nem kapott komolyabb szakmai figyelmet. Cikkeinek elemzésén keresztül megismerhetjük, hogy az elmúlt harminchat év során milyen főbb témákban születtek az idősek képzésével foglalkozó tanulmányok.

Memory Capabilities and IT Education for Seniors – an Overview
Today there is a significant change in the structure of our society: the number of elder people is increasing, that is why adult learning affects much older generations than before. In this new situation the relationships between generations become valuable and taking care of elderly becomes more pronounced, at family as well as at professional and economic levels. These are new tasks and challenges not only for professionals, but for the entire society. Educating older people is a complex task. It is based on the research of the processes taking place in the aging body. Only by understanding these changes is it possible to develop the most appropriate methods, which significantly facilitate the learning of seniors and achieve the lifelong learning process. It is equally important to create useful compilations of teaching materials for older people. In Hungary, currently there are no prestigious education-themed journals for the elderly. That is why I decided to choose a high standard international journal, the Educational Gerontology, for the subject of my research. It’s articles show what were the main topics of the elderly’s education over the past thirty-six years.

 


Irodalom / Bibliography:
  • Campos, A., Camino, E. és Pérez-Fabello, M. J. (2011): Using the keyword mnemonics method among adult learners. Educational Gerontology, 37. 4. sz. 327-335.
  • Chen, Y. és Persson, A. (2002): Internet use among young and older adults: relation to psychological well-being. Educational Gerontology, 28. 9. sz. 731-744.
  • Cresci, M. K. és Yarandi, H. N. (2010): Pro-nets versus no-nets: differences in urban older adults’ predilections for internet use. Educational Gerontology, 36. 6. sz. 500-520.
  • Freudeman, A., West, R. L. és Viverito, K. M. (2006): Future selves and aging: older adult’s memory fears. Educational Gerontology, 32. 2. sz. 85-109.
  • Gagliardi, C., Mazzarini, G., Papa, R., Giuli, C. és Marcellini, F. (2008): Designing a learning program to link old and disabled people to computers. Educational Gerontology, 34. 1. sz. 15-29.
  • Gounard, B. R. és Hulicka, I. M. (1977): Maximizing learning efficiency in later adult-hood: a cognitive problem-solving approach. Educational Gerontology, 2. 4.sz. 417-427.
  • Hayslip, B. Jr. és Cooper, A. M. (2012): Subjective and objective intellectual change in older adults. Educational Gerontology, 38. 3. sz. 190-200.
  • Hilt, M. L. és Lipschultz, J. H. (2004): Elderly americans and the internet: e-mail, tv, news, information and entertainment websites. Educational Gerontology, 30. 1. sz. 57-72.
  • Housley, W. F. (1992): Psychoeducation for personal control: a key to psichological well-being of the elderly. Educational Gerontology, 18. 8. sz. 785-794.
  • Jenkins, A. (2012): Participation in learning and depressive symptoms. Educational Gerontology, 38. 9. sz. 595-603.
  • Lawhon, T., Ennis, D. és Lawhon, D. C. (1996): Senior adults and computers in the 1990s. Educational Gerontology, 22. 2. sz. 193-201.
  • Maisto, A. A. és Queen, D. E. (1992): Memory for pictoral information and the picture superiority effect. Educational Gerontology, 18. 2. sz. 213-223.
  • Morris, J. M. (1994): Computer training needs of older adults. Educational Gerontology, 20. 6. sz. 541-555.
  • Ponds, R. W. H. M. és Jolles, J. (1996): Memory complaints in elderly people: the role of memory abilities, metamemory, depression, and personality. Educational Gerontology, 22. 4. sz. 341-357.
  • Rau, P. L. P., Fujimura, K., Gao, Q. és Wang, L. (2012): Designing effective web forms for older web users. Educational Gerontology, 38. 4. sz. 271-281.
  • Rau, P. L. P. és Hsu, J. W. (2005): Interaction devices and web design for novice older users. Educational Gerontology, 31. 1. sz. 19-40.
  • Robertson-Tchabo, E. A., Hausman, C. P. és Arenberg D. (1976): A classical mnemonic for older learners: a trip that works! Educational Gerontology, 1. 3. sz.
  • Simpson, T., Camfield, D., Pipingas, A., Macpherson, H. és Stough, C. (2012): Improved processing speed: online computer-based cognitive training in older adults. Educational Gerontology, 38. 7. sz. 445-458.
  • Slegers, K., Boxtel, M. P. J. és Jolles, J. (2007): The effects of computer training and in-ternet usage ont he use of everyday technology by older adults: a randomized controlled study. Educational Gerontology, 33. 2. sz. 91-110.
  • Wang, L., Rau, P. L. P. és Salvendy, G. (2011): Older adults’ acceptance of information technology. Educational Gerontology, 37. 12. sz. 1081-1099.
  • White, J és Weatherall, A. (2000): A grounded theory analysis of older adults and infor-mation technology. Educational Gerontology, 26. 4. sz. 371-386.