Közösségi művelődés – valódi lehetőség-e a kulturális ágazatban?

Brachinger Tamás II. évfolyam 1. szám 2014 Kultúra / Culture

A közművelődés hazai történetében mindig jelentős szerepet vállalt az állam. A közösségi művelődés viszont a közösségi fejlesztőmunka legjobb – nemzetközi és részben hazai – hagyományait kívánja felhasználni. Bázisa és alanya a településközösség, amely a sikeres településfejlesztés szubjektív feltétele. Előfeltevésem szerint megvizsgálandó kérdés, hogy az államigazgatás jelenlegi  centralizációs időszakában, az önkormányzatiság fundamentumainak újraértelmezése közepette – amely eltávolodik attól az állásponttól, hogy az önkormányzat nemcsak közhatalmi kategória, hanem a helyi közösség önigazgatása és autentikus civil társadalom is –, autonóm helyi közösségek hiányában vajon mekkora sansza van egy ilyen törekvésnek?

Community education – is it a real option within the cultural sector?
In Hungary the state has always played an important role in the domestic history of public culture. Community education activities, on the other hand, intend to follow the best – international and local – traditions of community development. Their basis and subject is the local community which is the indispensable subjective pre-condition of community development. According to my hypothesis it is to be examined – especially within the current re-centralization frameworks, where the respective roles of self-governance and authentic civil society in general are re-considered and where a strong civil society and organized communities are absent anyway – whether there is any chance for such development efforts.


Irodalom / Bibliography:
  • Bánlaky Pál (2005): A helyi társadalom mint kultúraközvetítő közeg. In: Török József (szerk.): Tér-társadalom-kultúra. Csongrád Megyei Közművelődési Tanácsadó Központ. Szeged
  • Brachinger Tamás (2010): Helyi hatalom és helyi közösségek egy hazai középvárosban. Eötvös József Főiskola, Baja.
  • Brachinger Tamás (2010): Helyi társadalom az önkormányzatban, önkormányzat a helyi társadalomban. In: Kákai László (szerk.): 20 évesek az önkormányzatok. Publikon. Pécs.
  • Brachinger Tamás (2011): Vannak-e világos távlatok és irányok a hazai kulturális szakpolitikákban? In: Endrei Gábor (szerk.): Andragógia és közművelődés. Régi és új kihívások előtt a közművelődés az új évtizedben. Debreceni Egyetem. Debrecen.
  • Harkai Nóra (2006): Közösség és közösségi munka. Parola füzetek. Budapest, Közösségfejlesztők Egyesülete.
  • Juhász Erika (2013): Mozaik a közösségi művelődés fogalmi kereteihez. Szín. 18. évf. I. szám
  • Marsovszky Magdolna (2011): Kultúra, kultúrpolitika és társadalmi integráció I. http://www.galamuscsoport.hu/tartalom/cikk/52940
  • Németh János István (2013): A magyar közművelődés és a közösségi művelődés elmélettörténeti háttere, kapcsolatai. Szín. 18. évf. I. szám
  • Pine, R (1981): A kultúra demokratizálásának új útjai Nyugat-Európában. Kultúra és közösség. 3. szám
  • Szabó Irma (2005): Utópiák és valóság. Az elmélet és a gyakorlat ellentmondásai az általános művelődési központok fejlődésében. PhD. értekezés tézisei. Debreceni Egyetem. Debrecen.
  • Varga A. Tamás és Vercseg Ilona (1998): Közösségfejlesztés. Magyar Művelődési Intézet. Budapest.
  • Warren, Ronald L. (1957): Towards a Reformulation of Community Theory. Human Organisation Vol. XV. 8-11.